Ezen a ma félezer főnél alig több lelket számláló, Sátoraljaújhely közigazgatási körzetéhez tartozó településen élt, alkotott, gazdálkodott Kazinczy Ferenc. Az atyai örökségből származó birtokot ő nevezte el. Hatalmas levelezésével innen gyakorolt elsöprő befolyást a kor gondolkodóira.

Széphalom a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekvő Sátoraljaújhely város része. Budapesttől 257, Kassától 50 km-re fekszik. A községet 1440-ben említik először Kysbanya néven, az emlékek szerint bányászok alapították. Hírnevét és országos ismertségét egykori lakójának, Kazinczy Ferencnek köszönheti, aki fogságból való szabadulásától fogva haláláig ezen az apai ágon örökölt területen élt és alkotott. Az ő idejében sokféleképpen hívták azt a helyet, ahol a mostani emlékkert fekszik: Eresztvény, „a gaznál”, „a Malomnál”, szlovákul pedig „a hídnál”, azaz „Pri-Mosztu”. Az akkor hivatalosan Kisbányácskának nevezett falut Kazinczy nevezte el Széphalomnak. A birtok és a hozzátartozó zsellérházak és egyéb épületek a 19. század folyamán településsé fejlődtek, amelyet eredetileg Abaúj vármegye része volt és csak 1883-tól került Zemplénhez. A teleülés hivatalosa 1886-ban kapta meg a Széphalom nevet. Az 1940-ben Hosszúlázzal összeolvadt Széphalmot 1981-ben Sátoraljaújhelyhez csatolták.

Széphalom mint kulturális központ

A Kazinczy-emlékkert meghatározó alakját a 20. század elején nyerte el, de története a 19. század közepén kezdődik. Ekkor történt, hogy a Kazinczy-kúriát és környezetét a Magyar Tudományos Akadémia megvásárolta és a területre terhelt családi adósságokat rendezte. A kert és a ház ugyanis Kazinczy 1831-es halála után hirtelen romlásnak indult: a növények átvették az uralmat a területen, a soha be nem fejezett, vakolatlanul álló lakóház pedig gyors pusztulásnak indult. Mindez nem hatotta meg Kazinczy szellemének tisztelőit: a közélet és az irodalom vezéralakjai még láthatták a romos épületet, amikor fejet hajtottak Kazinczy sírjánál. Így tett például Petőfi Sándor is, aki 1847-ben járt Széphalmon. Arany János úgy fogalmazott, hogy: „az elhagyatottság szomorú képe az egész Széphalom”. Talán hatással volt rá e a látogatás emléke is, amikor már a Magyar Tudományos Akadémia főtitkáraként a Kazinczy porta anyagi helyzetének rendezését kezdeményezte. A birtokot az Akadémia megvásárolta és Ybl Miklós által terveztetett, s bár az első tervekhez képest jóval kisebb, mégis impozáns, Szkalnitzy Antal által véglegesített klasszicista mauzóleumot építtetett. A legenda szerint a mauzóleum éppen Kazinczy dolgozószobája helyére épült. Az emlékcsarnok 1876 óta fogad látogatókat. Mai berendezése 1882-től fokozatosan alakult ki, az ereklyék összegyűjtésében Becske Bálintnak, az író lelkes unokájának vannak múlhatatlan érdemei. 2000–2001-ben, a magyar állam millenniumának évében az emlékhelyet kívül és belül felújították.

Kazinczy dolgozó szobája egykori ablakából, így most az Emlékcsarnok bejáratától a családi sírhelyre lehet látni. Az egykori kúria kertjében, 1806-ban ásták meg az első sírt, amikor a Kazinczy pár elsőszülöttje kisgyermekként meghalt. Az első temetés során megszentelt földben tértek nyugovóra később a családtagok. Itt nyugszik a nagy irodalomszervező mellett felesége Török Sophie, három gyermeke és azok családtagjai, távolabbi rokonok is. Az író sírkövének eredetijét neje állíttatta 1833-ban. Az emlékcsarnoktól a sírokig húzódó utat gyertyán fasor kíséri. A sírtól a szomszédos Kossuth-kert irányában feltehetőleg 120-150 éves, négyméteres törzskerületű kocsányos tölgyek sorakoznak.

A Kazinczy-emlékkertben 2008-ban, a közúttól távolabb eső részen épület fel A Magyar Nyelv Múzeuma, amely ma a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézménye. Az intézmény jelentős, évi tízezres nagyságú számú látogatót fogad, kulturális programjaival és kiállításaival a magyar nyelvhasználatot népszerűsíti a Kárpát-medencében.